Üdvözöljük Mór varázslatos fotókiállításán!

Fedezze fel a szépség és nyugalom világát, ahol minden megörökített pillanat saját történetet mesél el. Mór, a kezdő fotós, rendkívüli tehetségét és éles szemét a részletek iránt lencséjén keresztül mutatja be. Képei a természet és csendélet művészetét ötvözik, lenyűgöző kollekciót alkotva.

Mór fotói a természet csodálatos szimfóniáját örökítik meg, bemutatva a minket körülölelő világ szépségét, a fény simogatását a növényeken és a természet nyugodt hangját. Minden kép az anyatermészet esszenciáját hordozza, átadva a nézőknek a természet ölelését. A csendélet képein Mór aprólékos figyelmet szentel a részleteknek. Kompozíciói a fény és árnyék játékát mutatják be, sugározva az időtlen elegancia érzését. Az egyedi perspektívák és történetek által Mór munkája elvarázsolja a nézőt. A képek mögött rejtőző történetek felkeltik a kíváncsiságot és új nézőpontokat nyitnak.

Csatlakozzon hozzánk, és merüljön el Mór varázslatos világában! Fedezze fel a természet és csendélet összhangját, és élje át ezeket a megismételhetetlen pillanatokat, melyek sosem térnek vissza. Legyen részese egy fiatal művész lencséjén keresztül a határtalan szépségnek és szenvedélynek. Mór kiállítása egy meghívás a tiszta szépség befogadására, és egy különleges utazásra az ő látásmódján keresztül!

A nemzetközi multikulturális fesztiválok, - mint például a Sziget - nem csupán izgalmas kulturális események, hiszen valódi erőforrások a kortárs táncot és az előadóművészetet tekintve. E téren eredetiségben, színvonalban és előadásmódban is képesek vagyunk megállni helyünket nemzetközi téren. A Sziget Fesztivál szervezői kiemelten fontosnak tartják, hogy megismertessék a kortárs előadóművészetet azokkal a fiatalokkal, akiknek eddig nem volt lehetőségük ilyen jellegű előadásokat megtekinteni. Ez az elkötelezettség az új művészeti irányzatok és az előadóművészek támogatásában nyilvánul meg, amely missziót örömmel támogattam.

A Sziget Fesztivál táncművészeti helyszíne már önmagában is megállná a helyét színházi fesztiválként. Naponta több előadás kerül megrendezésre. A kínálat rendkívül széles: hagyományos színházi produkciókat, táncszínházi előadásokat és operabemutatókat is találhatunk a programok között. A szervezők kiemelkedő figyelmet fordítanak arra, hogy a legjobb magyar és külföldi produkciókat válogassák össze a közönség számára. Az évek során egyre gyakrabban találkozhatunk olyan előadásokkal, amelyek már kifejezetten a Sziget Fesztiválra készültek. A helyszín tehát nem csupán a koncertek és fesztiválok színtere, hanem egy igazi művészeti központ, amelynek részeként a kortárs tánc valamint az előadóművészet is méltó helyet kap.

A butoh, a japán avantgárd táncművészet egyik legszembetűnőbb és legmeghökkentőbb megjelenése, nem csupán egy hagyományos táncelőadás, hanem egy sokkal mélyebb, személyes és egyéni fejlődési folyamat kifejeződése. Ez a műfaj az emberi testet és mozgást egy olyan szemszögből közelíti meg, ami merőben eltér a hagyományos színházi előadásoktól és a táncművészet konvencióitól. A butoh lényege, hogy megszabadul a hagyományos szabályoktól és korlátoktól, és lehetővé teszi az előadók számára, hogy kifejezzék önmagukat a testük és a mozgás segítségével. A butoh műfaj egyedisége abban rejlik, hogy közvetlenül az emberi ösztönökre hat. Nem szükséges hozzá beszélt nyelv, mivel az érzelmek és az üzenetek a testmozgás és a koreográfia révén jutnak el a nézőkhöz. Ezáltal a butoh egy olyan művészeti kifejezési forma, amely mindenki számára érthető és elérhető, függetlenül nemzetiségtől vagy anyanyelvtől. Minden butoh előadás egyfajta utazás a szereplők és a nézők számára egyaránt. A közönség szembesül az érzelmi mélységekkel és a testi fájdalommal, miközben az előadók olyan mozdulatokkal és képekkel fejezik ki magukat, amelyek az emberi lét legmélyebb rétegeit érintik meg. Ez a műfaj lehetővé teszi számukra, hogy kilépjenek a komfortzónájukból, és felfedezzék önmagukat és a világot új perspektívákból. A butoh fesztivál, melynek során japán mesterek és fiatalabb generációs művészek egyaránt bemutatják alkotásaikat, lehetőséget nyújt a nézőknek arra, hogy bepillantsanak ebbe az izgalmas művészeti világba. Az előadások során tabu témák kerülnek feldolgozásra, és különleges helyszíneken lépnek színpadra, miközben a testmozgás és a képek révén egyedi és groteszk képeket hoznak létre. Összességében a butoh nem csupán egy táncművészeti stílus, hanem egy mély és kifinomult művészeti kifejezési forma, amely a testet és az érzelmeket használja fel az emberi tapasztalat és létezés megjelenítésére. Ez a műfaj egyedülálló és inspiráló élményt nyújt mind az előadók, mind a nézők számára, és lehetővé teszi, hogy új perspektívából lássuk a világot és önmagunkat.

A Balaton, hosszú ideje szolgáltat teret különleges vitorlázási élményekhez. Ezen a gyönyörű víztükrön különösen jelentős egy nagy múltú és tiszteletteljes cirkáló hajó, a Kabala, amely méltán büszkélkedhet a 'Balaton királynője' címmel. Az 1933-ban épült Kabala valódi klasszikusnak számít, és elengedhetetlen része a tó hajózási kultúrájának. A Kabala azon hajók harmadik generációjához tartozik, amelyeket a 30-as cirkáló osztályban építettek a Balatonon. Az első két hajó után ez a gyönyörű vízi jármű az 1930-as években épült Budapesten Knud Reimers tervei alapján. A tulajdonos elégedetlen volt a munka minőségével, így a hajót Balatonfüredre szállíttatta, ahol a hajótépítő műhelyében fejezték be a munkálatokat. A Kabala 1934-ben Tuss Miklós tulajdonába került, aki bajnokságot is nyert vele. Az évtizedek során a Kabala több tulajdonos kezében is volt, és néhány alkalommal a hajó nevét is megváltoztatták. 1937-ben például Deér Ödön vette meg, majd 1957-ben a RIV Golyóscsapágy Gyár tulajdonosai vették át. A hajót egy időre LORELEY néven ismerték, csak később kapta vissza eredeti nevét, a Kabalát. A Kabala története során sok vitorlás és hajótulajdonos hozzájárult a hajó legendájához. Minden tulajdonos hozott magával saját élményeket és történeteket, amelyek a hajó történetét gazdagították. Az amatőr vitorlázók, akik követték és támogatták a Kabala megújítását, szintén fontos részei lettek ennek a hajónak és a hozzá tartozó hagyományoknak. A Kabala évtizedeken át szolgált a Balatonon, és járta a tavat. A hajó számos vitorlázási kihívást és élményt kínált tulajdonosai és a tó élvezői számára. Az 2000-es évek végén ifj. dr. Fürstner József vásárolta meg és folytatta a Kabala hagyományainak ápolását és fejlesztését. A Kabala hosszú és gazdag története azt mutatja, hogy a Balatonon a vitorlázás nemcsak egy hobbi, hanem egy hosszú távú elkötelezettség és egy hagyományokkal teli életforma is lehet. A hajók, mint a Kabala, évszázadokon keresztül hordozzák magukban a tavon való vitorlázás szenvedélyét és örömét. Napjainkban megközelítőleg húsz körüli 30-as scharenkreuzer vitorlázik a Balatonon. Amatőr vitorlás versenyzőként különösen nagy élmény volt nyomon követni és támogatni a tó egyik királynőjének megújulását.

,,Egy CD felvétel zenei pillanatsorokat ragad meg - megragad valamit, de nem teljes. Ezeket a darabokat sose játszottam így, és sose fogom őket újra így játszani." - írta 'A nyugatról, keletre' című shakuhachi koncert felvételeiről Laurie Kaszás Sogawa. Sogawa egy rendkívül tehetséges shakuhachi művész, aki a hagyományos japán zenével és a shakuhachihoz való mély elkötelezettségével vált ismertté. A shakuhachi egy hagyományos japán bambuszfúvós hangszer. Sogawa szenvedélyesen kutatja és terjeszti ennek a hangszernek a szépségét és mélységét. Az idézett szövegből kiderül, hogy Sogawa rendkívül alázatos és hűséges a zene iránt. Azt vallja, hogy egy CD felvétel csupán pillanatsorokat képes megörökíteni, és sosem lehet teljesen visszaadni az élő zenei élményt. Emiatt minden előadását egyedinek és megismételhetetlennek tartja, és mindig újat hoz a közönségnek. Sogawa Magyarországon tanította a shakuhachi-t, amellyel először hozta el ezt a hagyományos japán hangszerjátékot az országba. Az ő munkája és elkötelezettsége nyomán született meg a 'Recognition' című CD, amelyen tradícionális japán zene, az úgynevezett honkyoku, de kortárs kompozíciók is megtalálhatók. Ez a lemez az ő személyes tapasztalatainak és életútjának az eredménye, amellyel széles körű elismerést vívott ki. Sogawa életútja és zenei tevékenysége inspirációt jelent mindazoknak, akik az autentikus japán zenét és kultúrát szeretnék megismerni és terjeszteni. A japán zene hagyományát és szépségét jól adja vissza a shakuhachi hangszer Sogawa elhivatott előadásmódjával kiegészítve. A lehetetlen küldetések mindig izgattak - mint amilyen a pillanat megragadása is - ezért támogattam a művésznő misszióját. A CD térítésmentesen elérhető valamennyi zenei gyűjteménnyel rendelkező közkönyvtárban. Ez teszi lehetővé, hogy minél több ember számára hozzáférhető legyen a zenéje és még többen élvezhessék azt.

A shakuhachival - ezzel az ősi japán hangszerrel - Kashima senseinél folytatott tanulmányaim során találkoztam először. Ekkor fogalmazódott meg bennem, hogy Magyarországon ismertté kellene tenni a shakuhachit. Egy olyan programot akartam létrehozni, amely egyszerre ad tudást és élményt. Így jött létre az a képzési program, amelyben 20 zeneakadémiai növendék ismerkedhetett meg e hangszerrel. A shakuhachi hangszert és a hozzá kapcsolódó kultúrát ismertté tenni Magyarországon egy fontos cél volt. Ebben az erőfeszítésben a Zeneakadémia és a Japán Alapítvány is fontos partnerek voltak. A képzési program során a zeneakadémiai növendékek lehetőséget kaptak a shakuhachi hangszert és annak játéktechnikáját megismerni. Ez a kezdeményezés nemcsak zenei tudást adott át, hanem bemutatta a shakuhachi kultúráját is. A Zeneakadémia könyvtára bővült shakuhachi témájú könyvekkel, kottákkal és gyakorló hangszerrel is. A program további részeként a szélesebb közönség számára is koncerteket szerveztek, hogy megismertessék ezt a csodálatos hangszerrel játszott zenét. Ez a kezdeményezés fontos lépés volt abban, hogy a shakuhachi és a japán zenekultúra egyre ismertebbé váljon Magyarországon. A Zeneakadémia és a Japán Alapítvány támogatása lehetővé tette, hogy a shakuhachi hangzása és kultúrája eljusson szélesebb közönségrétegekhez, hozzájárulva ezen hagyomány népszerűsítéséhez és megőrzéséhez.

Horváth Mária egy kivételes tehetségű szólóénekes, pályafutását hosszú évekig tartó kamarazenei tapasztalattal kezdte. Zenészi repertoárja rendkívül sokoldalú, a gregorián énektől a kortárs zenéig terjed, és a különböző stílusokban egyaránt otthonosan mozog. Az 'Alleluja' című album Horváth Mária első önálló CD-je, amelyet remélhetőleg minél többen és minél gyakrabban hallgatnak majd meg. Mária zenei tanulmányait a Győri Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte, ahol a zongorázás volt az első meghatározó élménye. Később a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatta tanulmányait, ahol karvezetés szakon szerzett diplomát. Olyan neves tanárai voltak, mint Pauk Anna és Váginé Gődel Hilda. Mária karrierje során alapítótagja volt a Tomkins Énekegyüttesnek, amellyel világszerte léptek fel. Szóló énekesi pályafutását kamaraegyüttesi múlt előzte meg. Rendszeresen ad dalesteket, melyek során olyan ritka műveket is hallhattunk tőle, mint Chopin és Rahmanyinov dalai. Operaénekesként is kiválóan teljesít, például Sáry László 'In Sol' című művében debütált. Repertoárja rendkívül széleskörű, a gregorián énektől a kortárs zenéig terjed. Több ősbemutatóhoz is hozzájárult tudásával. Horváth Máriát 2015-ben Liszt Ferenc-díjjal tüntették ki, elismerve kivételes tehetségét és hozzájárulását a zenei világhoz.

Rakonczay Viktória és Rakonczay Gábor már fiatal és eltökélt egyetemistaként is a kihívásoknak és álmaik megvalósításának szentelték életüket. Átlagos fiatalokhoz hasonlóan indult az életük, azonban hamar rájöttek, hogy számukra a lehetőségek és a határok kizárólag a saját elképzeléseiken múlnak. Az összefogás és az elszántság kulcsszavai voltak életük egyik legemlékezetesebb kalandjának, az Atlanti-óceán átevezésének történetében. A két fiatal nem csupán dédelgette álmait, hanem cselekedett is: együtt tervezték és építették meg saját tervezésű hajójukat, a Tűzhangyát, amely az óceán megmérettetéseire készült. Az Atlanti-óceán átevezése nem csupán hatalmas kihívás volt, hanem egy olyan teljesítmény, amely világrekordot is hozott magával. Az 5200 km-es távolságot mindössze 51 nap alatt tették meg, beállítva ezzel az új rekordot. Eredményük nemcsak itthon, Magyarországon, hanem világszerte is elismerést váltott ki. Az óceán átevezés sikerének hátterében nemcsak a kitartás és a fizikai felkészültség állt, a közös munka valamint a hűség az álmaikhoz ugyanolyan fontosnak bizonyultak. A páros minden akadályt legyőzött, és elérte a célját. Életüket és teljesítményüket inspirációként használva olyan történetet alkottak, amely másokat is arra ösztönöz, hogy merjenek álmodni, és azokat az álmokat valóra váltani. Az Atlanti-óceán átevezése nemcsak egy kaland volt számukra, hanem egy tanulási élmény is. Az élet minden területén alkalmazott elveik, - mint az összefogás, a célok kitűzése és a kitartás - ma is inspirálják az embereket. Élményeiket előadásokon és könyvükben is megosztják, hogy másokat is motiváljanak és arra ösztönözzenek, hogy merjenek nagyot álmodni és cselekedni az álmaikért. Rakonczay Viktória és Rakonczay Gábor példája azt mutatja, hogy nincsenek lehetetlen álmok, ha az ember elszánt, elkötelezett, és mer tenni az álmaiért. Az óceán átevezése nemcsak egy rekord, hanem egy életmód és egy életfilozófia is, amelyet mindannyian tanulhatunk és alkalmazhatunk az életünkben. Ezért is támogattam örömmel a páros álmának megvalósulását.

Az orientalisztika, vagy más néven keletkutatás, egy olyan tudományág, amely a keleti kultúrákkal, történelemmel és nyelvekkel foglalkozik. Az orientalista kutatók olyan területeken dolgoznak, mint a Közel-Kelet, Ázsia, Afrika és más keleti régiók, és mélyebb megértést igyekeznek nyújtani ezeknek a területeknek a kultúrájáról, történelméről, nyelveiről és társadalmi viszonyairól. Az orientalisztika nemzetközi szinten is aktív tudományág, és a legtöbb publikáció világnyelveken jelenik meg a témában. Az orientalista kutatók közössége globális, és többnyire nemzetközi együttműködéseken keresztül alakítja ki és fejleszti a területet. Az orientalisztika az évszázadok során számos fontos felfedezést és tudományos eredményt hozott létre, amelyek hozzájárultak a világ kulturális sokszínűségének és történelmének jobb megértéséhez. Magyarországon az orientalisztika kutatásának hosszú hagyományai vannak, és számos kiváló magyar kutató járult hozzá az orientalisztika területén elért eredményekhez. A Függőkert folyóirat szerkesztői is ezen hagyományokhoz csatlakoznak, és elkötelezettek abban, hogy továbbra is támogassák és fejlesszék a magyar nyelvű orientalisztikai kutatást és publikációt. A Függőkert folyóirat célja az orientalisztika iránt érdeklődők számára egy olyan platform létrehozása, ahol a keletkutatással foglalkozó fiatal kutatók tanulmányait és forrásait megoszthatják. Ezen keresztül az orientalisztika széles spektrumát mutatják be az olvasóknak, és hozzájárulnak a keleti kultúrák jobb megértéséhez valamint az interkulturális párbeszéd elősegítéséhez. Az orientalizmus, vagyis a keleti témákhoz való művészi és kreatív hozzájárulás fontos része az orientalisztika területének, valamint a Függőkert folyóirat ezen aspektusát is támogatja. Összességében a Függőkert folyóirat a magyar orientalisztikai hagyományok fenntartását és a keletkutatás területének fejlődését célozza, miközben lehetőséget teremt a fiatal kutatók számára publikációik megosztására és az orientalisztika területének gazdagítására.

Az Ifjú Operabarátok Köre egy olyan szervezet, amely 1993-ban jött létre a Budapesti Operabarátok Egyesületének ifjúsági tagozataként. Az Ifjú Operabarátok Köre eredetileg azért jött létre, hogy lehetőséget teremtsen az idegenvezetésre az Operaházban, valamint, hogy az opera és a színház világát közelebb hozza a fiatalokhoz. Az szervezet rendszeresen szervez olyan programokat, amelyek során a fiatalok betekintést nyerhetnek a színházi munka kulisszái mögé. A tagok részt vehetnek főpróbákon, - ahol a színészek és a művészek munkáját figyelemmel kísérhetik - és megismerhetik az előadások létrejöttének folyamatát. A szervezet jelenleg 58 iskolával tartja a kapcsolatot, és büszke arra, hogy tagsága egyharmadát vidéki gyerekek alkotják. Fontos szempont, hogy a vidéki gyerekeket is bevonják az opera világába. Ennek érdekében számos kezdeményezést indítottak, például a 'Házhoz visszük az Operát' című műsort, amely során az Operaház művészei előadásokat tartanak vidéki városokban. Az Ifjú Operabarátok Köre komoly elkötelezettséget mutat a közönségnevelés iránt, és hisz abban, hogy az opera műfaját minden korosztály és réteg számára elérhetővé kell tenni. A szervezet pályázati lehetőségeket is kínál a fiataloknak, - például rajzpályázatokat - amelyek keretében a résztvevők kreatív készségeiket fejleszthetik, és kapcsolódhatnak az Operaház előadásaihoz. A szervezet küldetésének tekinti, hogy az opera és a színház világát közelebb hozza a fiatalokhoz. Örömmel támogattam hozzájárulásommal ennek a nemes küldetésnek a megvalósítását. Az Ifjú Operabarátok Köre példa arra, hogyan lehet az opera és a kultúra iránti szeretetet átadni a fiatal generációknak, és hozzájárulni a műfaj népszerűsítéséhez.

A Sámánszínház, mint elnevezés, magában hordozza azt a mély hitet és meggyőződést, hogy a mai színházművészetben az ősi rítuselemek, zene, tánc és képek erejével olyan kifejezési forma teremthető, mely gondolkodásra késztet, és akár gyógyító hatással is lehet. E különleges művészeti megnyilvánulás lényege és kihívása abban rejlik, hogy közvetlenül az emberi ösztönökre hat, ezzel kiemelve valami általánosan emberi vonást, amely összeköt bennünket, és amelyet az egyetemes emberi tapasztalatok ismeretében mindenki megérthet, függetlenül nemzetiségtől vagy anyanyelvtől. A Sámán Színház 1994 óta működik, amely Magyarország egyik legjelentősebb tánc- és mozgásszínháza. Az elmúlt hét év során a társulat nemzetközileg is bemutatkozott. Előadásokat tartottak Londonban, Berlinben, Prágában, Bécsben, New Yorkban és Los Angelesben is. Magyar Éva, 1994-ben alapította a színházat, amely azóta is kivételes előadásokkal gazdagítja a színházi világrepertoárját. Emellett olyan művészeknek is lehetőséget adott a bemutatkozásra, mint Horváth Csaba, aki később létrehozta a Forte nevű független társulatot. Magyar Éva és a Sámán Színház olyan művészi újításokat hoztak létre, amelyek a tradicionális és kortárs elemek harmonikus ötvözésével egyszerre inspirálják a közönséget és járulnak hozzá a színház világának gazdagításához.

Az Aspecto folyóirat különleges helyet foglal el a magyar filozófiai életben. Szerkesztői azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy fellendítsék a magyar filozófiai diskurzust, kiemelve azt az akadémiai zártságból, és ennek mentén egy olyan környezetet teremtsenek, amelyben a gondolkodás szabadon és termékenyen folyhat. Ez a törekvés mindenkinek fontos, függetlenül attól, hogy milyen végzettséggel rendelkezik. Az olvasók közül sokan találkozhattak már olyan filozófiai folyóiratokkal, amelyek az ismeretterjesztést tűzték ki célul a szűkebb szakmai közönségen kívül is. Gyakran előfordul azonban, hogy ezek a folyóiratok túlságosan felszínessé válnak, és elveszítik eredeti céljukat. Az Aspecto ezen kíván változtatni. A folyóirat létrehozói olyan új lépéseket tesznek a programjukban, amelyek segítenek megőrizni az ismeretterjesztés színvonalát anélkül, hogy feláldoznák a mélységet és a tartalmi gazdagságot. A kérdésre, hogy "Mi végre van ez a filozófiai folyóirat?" az Aspecto válasza az, hogy további lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a filozófia valódi szerepet játsszon a társadalomban. A folyóirat első számának témája a változás volt. Az írások középpontjában az idő és a változás filozófiai kérdései álltak. A szövegek között találunk elemzéseket az arisztotelészi időkoncepcióról, a Nietzsche-i átértékelésről, valamint a traumáról és a tapasztalatról pszichológiai kontextusban is. Az írások különböző megközelítésekkel vizsgálják meg a témát. A lábjegyzetek hosszúsága néha túlzottnak tűnhet, bár a tartalom mindig világos és követhető maradt. Az Aspecto nemcsak a filozófiai elméletek bemutatására törekszik, hanem arra is, hogy elindítsa a vitát és a diskurzust. A 'Vita' rovatban Rónai András felveti a kérdést, hogy hogyan tanulhat egy fenomenológus másoktól, amellyel egy olyan közösség létrehozását is célozza, ahol a gondolkodók szabadon megoszthatják nézeteiket és véleményeiket. Az Aspecto folyóirat tehát egy olyan kezdeményezés, amely azt a célt tűzte ki maga elé, hogy a filozófiai gondolkodást terjessze és tegye értékessé a szélesebb közönség számára. Az internetes közösség és a viták révén új dimenziókat nyit meg a filozófiai gondolkodásban, és hozzájárul a magyar filozófiai élet fellendítéséhez. Ezzel az újfajta küldetéssel a folyóirat igyekszik egyensúlyozni a fenomenológiai gondolkodás előtérbe helyezését valamint a széleskörű népszerűsítést. Az Aspecto folyóirat tehát egy ígéretes kezdeményezés, amely hozzájárulhat a magyar filozófiai élet gazdagításához és a gondolkodás szabadságának előmozdításához.

A fenomenológiai megközelítés és annak módszerei radikálisan új irányt szabtak a filozófiai gondolkodásnak, és az elvont filozófiai elveket szorosan tapasztalati alapokhoz kapcsolták. Ez a megközelítés lehetővé tette a filozófiai hagyomány átértelmezését és egyben olyan filozófiai paradigmaváltást hozott létre, amely mélyen beágyazódott az ismeretelméletbe, a pszichológiába valamint a tudományos gondolkodásba. Ezzel együtt a mindennapi élettel is szoros összefüggésbe hozta a filozófiát, rávilágítva, hogy a filozófia nemcsak az elméleti gondolkodás számára fontos, hanem releváns kérdéseket vet fel a mindennapi életben is. Ez a megközelítés és a filozófiai hagyomány újragondolása kulcsfontosságúak voltak a XX. században. Ezen alapelvek mentén alakult ki a fenomenológia. A Magyar Fenomenológiai Egyesület kiemelkedő szerepet játszik a magyar nyelvű fenomenológia oktatásban és kutatásában, valamint a fenomenológiai filozófia magyar nyelvű népszerűsítésében és annak terjesztésében. Az egyesület tevékenysége hozzájárul a filozófiai ismeretek terjedéséhez és az intellektuális közösség fejlődéséhez hazánkban. A fenomenológiai filozófia elveinek és módszereinek oktatása és tanulmányozása segíti a fiatal filozófusok fejlődését valamint az új gondolkodási irányzatok kialakítását. A fenomenológia alapítója, Edmund Husserl, radikálisan megváltoztatta a filozófiai gondolkodást. A fenomenológia azóta is kiemelkedő hatást gyakorol a filozófiára és az ismeretelméletre. A fenomenológiai filozófia kidolgozásában olyan neves gondolkodók vettek részt, mint Martin Heidegger, Jean-Paul Sartre, Maurice Merleau-Ponty és Emmanuel Lévinas. A Magyarországon is elismert fenomenológusok munkássága járult hozzá a fenomenológia népszerűsítéséhez és terjesztéséhez. A Magyar Fenomenológiai Egyesület aktív szerepet játszik ennek a filozófiai irányzatnak a terjesztésében és oktatásában Magyarországon.

Magyar Éva mára a magyar színházi élet egyik legkiemelkedőbb alakjává vált. Karrierjének egyik fontos mérföldköve volt, amikor lehetőséget kapott Mrozek 'The Party' című darabjának rendezésére Londonban, immár több mint tíz évvel ezelőtt. Ez az előadás nemcsak az ő színészi és rendezői képességeit mutatta be a nemzetközi közönségnek, hanem egyben a magyar színházi tehetség nemzetközi elismerését is szimbolizálta. Az előadás óriási siker volt, és Magyar Éva azóta is számos nagy nevű londoni színházban dolgozott, köztük a Royal Shakespeare Company-ban, ahol olyan ikonikus szerepeket játszott, mint Lady Macbeth. A Globe Theatre és a londoni National Theater is szívesen fogadta művészetét. A londoni színházi világban elért sikerei mellett Magyar Éva a filmiparban is jeleskedett, és számos rangos filmprodukcióban szerepelt. Nagy büszkeséggel tölt el, hogy a 'The Party' előadás megvalósításához hozzájárulhattam. Magyar Éva pályafutását a Színház- és Filmművészeti Egyetem operett-musical szakán kezdte, ahonnan 1986-ban diplomázott. Az egyetem elvégzése után a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházhoz szerződött, majd 1988-tól a kaposvári Csiky Gergely Színház tagjaként folytatta színészi munkáját. Az évek során kitartása és tehetsége lehetővé tette számára, hogy a nemzetközi színtéren is elismert művészként szerepelhessen, és a világ egyik legnagyobb színházi közösségének lehessen a tagja. Magyar Éva pályája példa arra, hogyan lehet elhivatottsággal és tehetséggel a nemzetközi színházi élet meghatározó alakjává válni. A művésznő egyike azoknak a magyar művészeknek, akik méltán szereztek hírnevet hazánknak külföldi színházi produkciókban.

A kortárs tánc és a kortárs színház nem csak egy bizonyos rétegnek szól, egyféleképpen előadva - vallja az immár több mint két évtizedes múltra visszatekintő Bozsik Yvette Társulat. Ennek szellemében a társulat repertoárját a műfaji sokszínűség, az innováció valamint a folyamatos megújulás jellemzi. Ezért is nagy öröm számomra, hogy munkájukat a kezdeteknél támogathattam. A Bozsik Yvette Társulat több, mint negyed százada hirdeti elkötelezetten azt a hitvallást, mely szerint a kortárs tánc és színház nem csupán egy szűk rétegnek szólhat, és nem korlátozódhat egyféle előadásmódra. Az alapító, Bozsik Yvette 1993-ban hozta létre saját társulatát, egy olyan időszakban, amikor a kortárs táncnak még csak kevés teret engedtek a magyar művészeti színtéren. Célja az volt, hogy a kortárs táncot széles körben ismertté és megérthetővé tegye, valmint, hogy új utakat találjon az előadó-művészetben. Az évek során a társulat szisztematikus tréningeken és műhelymunkákon keresztül folyamatosan fejlesztette táncosainak technikai és művészeti jártasságát. Ebben az időszakban a műfaji sokszínűség és az innováció vált a társulat védjegyévé. Előadásaikban különböző tánc- és színházi stílusokat ötvöznek, amelyekben a humor, az önirónia, valamint a társadalomkritika organikusan vegyül a rendezések és koreográfiák játékosságával és nyitottságával. A Bozsik Yvette Társulat számára fontos, hogy előadásaik sokféle korosztályt és közönséget megcélozzanak. Ezt az elvet követve repertoárjukban ugyanúgy helyet kapnak a látványos táncszínházi produkciók mint az önéletrajzi ihletettségű komédiák, vagy az olyan előadások, amelyekben mozgássérültekkel és vakokkal dolgoznak együtt. Emellett kiemelt figyelmet fordítanak a gyerekeknek szóló táncszínházra és a hátrányos helyzetű alkotók bevonására a művészet világába. A társulat rendszeresen lép fel a budapesti Nemzeti Táncszínházban, a MÜPÁ-ban, a Nemzeti Színházban, a Thália Színházban valamint a Karinthy Színházban. Az ország vidéki városaiban és településein is sokszor találkozhatunk velük, hiszen gyakran tartanak előadásokat művelődési házakban és óvodákban is. Nemzetközi szinten is sikeresen szerepelnek, több mint húsz országban mutatták már be előadásaikat Hong Kongtól New Yorkig, Párizstól Londonig. Bozsik Yvette maga is elismert művész, számos szakmai díjat és elismerést kapott, köztük Kossuth-díjat és Érdemes Művész kitüntetést is. A Bozsik Yvette Társulat mára hazánk egyik vezető kortárs táncszínházi társulataként áll a közönség és a művészet iránt érdeklődők rendelkezésére, amely 2018-ban ünnepelte megalakulásának 25. évfordulóját.